Megjelent velünk egy interjú a Bors 2018. június 5-ei Lakás és Kert különkiadványában. Pomaranski Lucával beszélgettünk. Olvasgassátok!

Van, amikor egy új szerelem és az összeköltözés ébreszti fel az emberben a kreatív energiákat. Sőt, ebből akár egy új márka is születhet, mint az a redone project esetében történt.

Mi történik, ha két kreatív ember találkozik? Jó esetben inspirálják és bátorítják egymást a kibontakozásra, ahogy ez Németh Kata és Pascal Wahlen esetében is történt. A pár nagyon hamar összeköltözött, s kiderült hogy az otthonteremtésről, lakberendezésről is egyformán gondolkodnak. Modern stílus néhány régi darabbal, patinástárgyak egy kis mai csavarral megbolondítva, új funkcióval felruházva – ez az ideális környezet mindkettőjük számára. Közös otthonuk tervezgetése és rengeteg inspirációs kép átnézése után belevetették magukat a feladatokba: bolhapiacra jártak, formás tárgyakara vadásztak, hogy aztán közösen alakítsák át és újítsák fel őket.

Izgalmas volt, hogy az energiáinkat valami kreatív tevékenységre fordíthattuk, ez a kapcsolatunknak is lökést adott. Érdekes, de már az elején tudtuk, hogy nem állunk meg a saját otthonunknál, hanem komolyabban szeretnénk foglalkozni a dizájnnal, az alkotással.

– mondja Kata. Pascal pedig azt is érezte, hogy ezért érdemes feladni a “multivilágot” is, hiszen mindig olyan munkára vágyott, amelyben teremthet, alkothat.

Cementeszsák a konyhapulton

Hamar megtaláltuk a közös álmunkat – fogalmaz Kata, majd nevetve emlékszik vissza, hogyan indult a kis budapest albérletben a redone project. A három négyzetméreteres konyhánk volt a műhely, ott ötntöttük a betont, a gangon csiszoltuk a fát…

– mondja és így még inkább érthető, ekkora ugrást jelentett, amikor néhány hete a fővároshoz közeli faluba költöztek. Itt már rendes műhelyben alkothatnak, elférnek a szerszámok is, Kata pedig végtelenül boldog, hogy vége nincs cementeszsák a konyhapulton.

Amikor arra kérem őket, határozzák meg, milyen a redone stílus, nem könnyen válaszolnak.

Ez nehéz ügy! – mondja Pascal. Mindketten vonzódást és tiszteletet érzünk a régi tárgyak iránt, de a letisztult stílus, a modern, geometrikus vonal is ugyanilyen közel áll hozzánk. – mondja.

A páros nem fél hozzányúlni a régi darabokhoz és akár teljesen újraértelmezni azokat. Készítettek már lámpát analóg fényképezőgépből, fémcsigából, katonai reflektorból, bortartót tökgyaluból.

 A mi szemünkben a kézzel készült dolgoknak mindig nagyobb értékük, van hiszen hordoznak valami pluszt. Lelkük van. Bennünket azok az emberek keresnek fel, akik értékelik, ha az őket körülvevő tárgyaknak történetük van, ha az elkészítésükbe valaki munkát és energiát tett. Ha az adott tárggyal nem rendelkezik a szomszédja is, hanem az tükrözi az ő stílusát, egyéniségét, és minden alkalommal, amikor ránéz, tudja, hogy az egy egyedi darab, és abból csan neki vagy csak nagyon keveseknek van – mondja Pascal.

Csövön érkezik a fény

A tárgyaikat nézegetve nem nehéz kitalálni, hogy az alkotópáros imádja a fát, a fémet és a betont, ezek az anyagok remekül megfrének egymás mellett.

Kísérletezünk az arányokkal, az irányokkal, és nagyon sok örömünket leljük benne – mondja Kata. Egyre gyakrabban konkrét megrendelések inspirálják, akad ugyanis, aki egy bizonyos régi tárgyat szeretne felújítva látni.

Egyre inkább kacérkodnak a bútorkészítéssel is. Kedvencük a létrából készült könyvespolc a nappalijukban, amit egy igazi festőlétrából készítettek, letisztult fehér polclapokkal látva el a festékfoltos vázat. Jól kihasználható és “jól működik” a térben, ezért készült már több hasonló is megrendelésre.

Ahogy az sok alkotóval lenni szokott, általában a redone project műhelyében is az aktuális darab a kedvenc. “Ezt nem adhatjuk el!” – hangzik gyakran Kata szájából, de persze gazdára talál az is, ahogy (majdnem) minden. Egy darab biztosan nem vándolor tovább a pár otthonából: a fém vízvezetékekcsövekből készített steampunk stílusú asztali lámpa, amelynek apró faládikájába Pascal azt a bizonyos gyűrűt rejtette, mielőtt megkérte szerelme kezét…

Fodrászbúrából lámpabúra

A redone project specialitásai a különleges geomterikus lámpák, ezek formájukkal aznnal magukhoz vonzák a tekintetet. Az elkészítésük nem egyszerű, hiszen az illesztések pontos tervezést és precíz kivitelezést követelnek. Szerencsére Pascal nem mos találkozott először a kétkezi munkával, már gyerekkorában is hol biciklit épített, hol a barátja lakásának felújításában segédkezett. Katára, aki gyakran ér haza a munkából arra, hogy reggel óta egy újabb egyedi lámpa készült, inkább a tervezés a festés és dekorlálás, a kommunikáció hárul, bár szigorú munkamegosztás nincs a fiatalok között.

A napjaik izgalmasak és változatosak, soha nem lehet tudni, milyen tárgyra, ötletre bukkannak, vagy éppen mikor állít be a szomszéd egy doboz régi holmival… Így született a régi fodrászbúrából készült állólámpa – benne színváltós LED füzérrel -, aminek csak a bekötése több órás munka volt. A tervek pedig gyakran egy régi Singer varrógép mívás lábáól alkotott asztalon készülnek.

Amikor nem a redone project munkáin dolgoznak, akkor Kata és Pascal a közös otthunukat alakítja, a fekete-fehér-szürke szívnilágot a natúr fa szépségével kombinálva. A házban régi bőröndök, retró dohányzóasztal vár a sorára, na meg a nagymamától örökölt nagy szekrény, amely hamarosan friss geometrikus festést kap. A régi szépséget megőrizve, de – ahogy náluk szinte minden – újragondolva.

 

Forrás: Blikk Magazin, Lakás és Kert különszám, 2018. június 5.